A napokban hallgattam a rádióban egy műsort, amelyben a „márkás” és a „névtelen” táblagépek ár-érték arányú összehasonlításával foglalkoztak. A műsorba meghívott szakember véleményének summázata nagyjából úgy hangzott, hogy harmincezer forintért ne várjon senki csodát, a neves márkák nem véletlenül kerülnek a silány minőségű áruk többszörösébe. Ezzel nehéz is lenne talán vitatkozni, hiszen mindenki ismeri a mondást: olcsó húsnak híg a leve. Mégis érdemes azonban tisztázni, hogy hol van az a teljesítmény-, vagy minőségi szint, amely bármelyik terméktől elvárható, hol van az a határ, amitől már nem tekinthető szerződésszerűnek a teljesítés? A kérdés természetesen nem csak a táblagépek esetében merülhet fel.
A szerződésszerű teljesítés esetében a szolgáltatásnak (szolgáltatáson itt minden fogyasztási cikket is értsünk) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését.
Az olcsó terméknek is alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű használatra, meg kell felelnie a gyártó vagy a forgalmazó által a termékről adott leírásban feltűntetett paramétereknek. Magyarország területén fogyasztói szerződés keretében értékesített, egyes új, tartós fogyasztási cikkekre 1 éves időtartamú jótállási kötelezettség terjed ki.
(Fogyasztónak az minősül, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.)
Milyen jogok illetik a fogyasztót, ha bizonyos tartós fogyasztási cikket újonnan vásárol meg?
Jótállási jegyet kell kapnia, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részéinek meghatározását,
c) a gyártó és – külföldről származó termék esetén – az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető, azonban a hibásan kiállított, vagy elvesztett jótállási jegy nem szünteti meg a forgalmazó jótállási kötelezettségét. Gyakran próbál a kötelezett arra hivatkozással mentesülni, hogy a fogyasztó nem tudja a jótállási jegyet bemutatni. Ha számlával, vagy más módon a jogosult tudja igazolni, hogy a terméket mikor és hol vásárolta, akkor ez is elegendő lehet az igénye érvényesítéséhez.
A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a javítás módját,
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
d) a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.
Gyakori kérdés, hogy a terméket hol kell megjavítani. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
A forgalmazónak a kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégeznie. A kijavítás időtartamára a forgalmazó nem köteles „cserekészüléket” biztosítani, kivéve, ha ezt a szerződésben külön vállalta.
Többszöri sikertelen javítás után lehet kérni a termék kicserélését, végső esetben el lehet állni a szerződéstől. Jogszabályi előírás nincsen arra, hogy hány javítási kísérlet után lehet kérni a cserét, vagy lehet elállni a szerződéstől. Ha a javítás lehetséges és a forgalmazó ésszerű határidőre vállalja az elvégzését, akkor általában nincs mód elállásra, vagy az áru kicserélésére. Kivéve, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, mert akkor a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
